Bartók Béla Zeneiskola 1955-
A Bartók Béla Zeneiskola - fő feladatán, az ifjúság zenei nevelésén túl - folytatja a város zenei életének alakítását, szervezését. A tanárok rendszeresen koncerteznek, élvonalbeli vendégművészek adnak hangversenyt a Múzeum, majd a Tanítóképző Intézet dísztermében. Kíséretüket a főleg zeneiskolai tanárokból és magasabb osztályos növendékekből álló szimfonikus zenekar látja el Lendvai Ernő, Simon Jenő majd Petró János irányításával. Ez az együttes a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közvetlen jogelődje. Az 1959-ben félszáz éves jubileumát ünneplő szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola neve a kamarazene fesztiválok révén válik ismertté. Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Eger találkozóin a modern magyar kompozíciók bemutatásával hívják fel magukra a figyelmet. A hatvanas évek elején változik a zeneiskolában tanult hangszerek aránya. A zongora egyeduralmának csökkenésével a zenekari hangszerek irányába orientálják a jelentkezőket. Ekkor indul a fa- és rézfúvós tanszak tanítása, mely a hetvenes évek elejére szinte teljessé válik. Az 1960/61-es tanévben 18 zenetanár kezdte meg a munkát 405 növendékkel. A beköltözéskor is szűknek bizonyult Eölbey ház nehezen tudta ellátni a megnövekedett igényeket, így az iskola igazgatója, dr. Borhy Ottó a megye vezetőinek felveti egy új épület szükségességét. Zeneiskolai hálózat, szakközépiskola 1942-ben, mikor a „tankerület zeneiskoláinak szaktanulmányi felügyeletével, mint tankerületi zenefelügyelő, Balassa Kálmánt, a szombathelyi Városi Zeneiskola igazgatóját bízta meg a tankerületi kir. főigazgató“, már akkor egyfajta központ szerepét játszotta az iskola. Ez az 1960-as évektől válik fontossá. 1965-ben Szombathelyen kívül 1962 óta Kőszegen működik önálló zeneiskola. Tibold Iván igazgatásának évtizedei alatt alakul ki megyénk zeneoktatásának hálózata: önállóvá válik a sárvári (1965), a celldömölki (1967), a körmendi (1968) a vasvári (1991) zeneiskola, míg mindmáig tagozatként működik Vép (1962 óta), kihelyezett osztályként Gencsapáti (1987). „A területi egység megtartása mellett párhuzamosan szem előtt tartottam, hogy olyan személyek kerüljenek új státuszainkra, akik az iskolai munka mellett más területeken is eredményesen alkalmazhatók, hozzásegítenek minket céljaink megvalósításához. Terveimet úgy készítettem, hogy a járási székhelyeken létesítendő fiókiskolákba is lehetőleg a modern zenepedagógia alapján szakmailag jól felkészült fiatal oktatógárda kerüljön; olyan aktív muzsikusok, akik hangszerüknek megfelelő szinten művészei is. (...) “- írja Vas megye Tanácsa VB. Művelődési Osztályának címzett levelében (vlsz. 1968-ban). A szombathelyi növendékek és vidéki iskolák tájékoztatására 1967-ben kollégáival életre hívja, szerkeszti és készíti a „Forrás“-t, a megye zeneiskoláinak kéthavonta megjelenő folyóiratát. Beszámol a fontosabb zenei eseményekről, bemutatja a megye iskoláit, s foglalkozik mindazzal, amire a zeneórákon nem biztos, hogy sor kerül (Hangszertörténet, híres előadóművészek, nagy zenepedagógusok, rövid hírek és fejtörő). Tibold Iván kezdettől fogva megyei perspektívában gondolkodott. 1979 óta vezeti a Vas megyei Zeneiskolák Igazgatói Tanácsát (majd Munkaközösségét). Így segít a kisebb iskolák munkaerőgondjainak megoldásában, szervezi a közös hangversenyeket, zenei versenyeket. 1975-ben megbízzák a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola művészeti tevékenységének szervezésével, irányításával, majd a négy osztály kiépüléséig ellátja a művészeti igazgató feladatait is. Az alap- és középfokú oktatás egységének gondolata - évtizedekkel megelőzve a mai iskola-típusokat - helyszűke miatt nem lehetett tartós. Új iskolaépület
Szépítés Az első képzőművészeti alkotást, a névadó plakettjét még az iskola régi épületében 1965-ben avatták. Pátzay Pál e munkája ma a Nagyteremben látható. A Cantata Profana kilenc csodaszarvasa - Szántó Piroska gobelinje - kiírt pályázat nyerteseként került aulánkba. Koncz János portréját Schaár Erzsébet alkotta, melyet 1974-ben, az I. hegedűverseny megrendezésekor állítottak Pátzay Pál Bartók Bélát, és Borsos Miklós Kodály Zoltánt ábrázoló szobrával együtt. Ez utóbbi szoboravatást jelenlétével megtisztelő Borsos Miklós és az iskolaigazgató között barátság alakul. Szívesen vállalkozik a szobrászművész a Koncz János-érem elkészítésére -, mikor erre Tibold Iván felkéri - mely a hegedűverseny legjobbjainak jutalma lesz. Bartók terem
Hangszerjavító műhely A szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola megszervezése s „szárnyára bocsátása“ után - iskolánk hangszerállományán javítandó - a 80-as években a hangszerjavító műhely létrehozásán fáradozik. Ezzel nemcsak iskolájának használ, de segít életben tartani egy kihaló-félben levő szakmát. A sors megadta, hogy ezt a vállalt feladatát befejezze: a , aki azóta a törött hegedűket is gyógyítja. Hegedűs probléma - Koncz-verseny A hegedűtanítás problémája kezdettől foglalkoztatja Tibold Ivánt. Miután saját iskolájában gondoskodik a kollégák szakmai továbbképzéséről, s megteremti a kezdőkkel való óraterven kívüli foglalkozás lehetőségét, 1974-ben országos versenyre hívja a tanszak legjobb zeneiskolás, 1978-ban pedig a szakközépiskolás növendékeit. A szombathelyi születésű világjáró hegedűművészről, Koncz Jánosról elnevezett Országos Hegedűversenyt hét alkalommal rendezte meg a résztvevők s a szakma nagy megelégedésére. Példájára hívták életre a zeneiskolák országos hangszeres versenyeit, s az elgondolás, hogy alap és középfok együtt versenyezzen, csak a 90-es években talált követőkre más hangszerek versenyében. Az 1989-es versenyről a Parlando hasábjain a zsűri elnöke, Halász Ferenc egyetemi tanár nyilatkozik: „A Koncz János Hegedűverseny az elmúlt másfél évtizedben háromévenként rendszeresen felsorakoztatta azokat a tehetséges fiatal hegedűsöket, akiknek túlnyomó többsége a későbbiekben a Zeneművészeti Főiskolára, majd zenei pályára került. A díjazottak szinte kivétel nélkül, de még a jutalmazottaknak is több mint a fele lett hivatásos muzsikus. Ez mutatja a verseny alapvető jelentőségét: itt mód és lehetőség nyílt és nyílik a főiskolai utánpótlás megismerésére, felmérésére, és szükség esetén megfelelő tanács, útbaigazítás nyújtására, ami megkönnyítheti a növendék haladását. A másik igen jelentős eredménye, szinte természetes velejárója a versenynek az, hogy a fiatal tehetségek hallják egymást, felmérhetik, hogy milyen magas színvonalú a „konkurencia“, ami a legtöbb esetben új lendületet ad a tanulásnak. Végül, de nem utolsó sorban igen nagy a jelentősége a versennyel kapcsolatos módszertani tapasztalatcserének, amit az utóbbi időben a videofelvételek nyújtotta technikai lehetőségek csak bővítettek. Hogy a résztvevő tanároknak mit jelent az országos élmezőny megismerése, talán nem kell méltatni. Mint örvendetes tényt meg kell említsük, hogy egyre több olyan tanár is meghallgatja a versenyt, akinek nem szerepel növendéke a versenyen.... ... meg kell említsem és köszönjem azt a rendkívüli segítőkészséget, figyelmet és odaadást, amit a verseny szervezői és házigazdái részéről ismételten tapasztaltunk és tapasztalunk: mind a megye és a város vezetése, mind pedig a szombathelyi zeneiskola tantestülete és valamennyi dolgozója, élén a fáradhatatlan Tibold Iván igazgatóval, minden tőle telhetőt megtett, megtesz és elkövet, hogy a verseny lefolyása, a zsűri munkája és a versenyzők szereplése egyaránt zavartalan legyen...“ Tantestület építése „Mikor Szombathelyre jöttem, csak néhány ismerősöm volt írja egy helyütt -, ma azt hiszem, sok barátom van itt.“ S ahogy ő szombathelyivé lett, úgy figyelte az ország akár távolabbi részeinek muzsikusait, akiket ide a nyugati végekre csalogatva, állandóan formálta, alakította tantestületét. Tudta, hogy a legszebb iskolában, a legjobb tárgyi feltételek mellett sem jöhet létre eredményes oktatás lelkiismeretes, jól képzett, szakmájukat és a gyerekeket szerető pedagógus kollektíva nélkül. Megbízott kollégáiban, és hagyta dolgozni őket. Támogatta a művészeti együttesekben való közreműködést - ő maga is játszott a megye Központi Táncegyüttesének (ma Ungaresca) zenekarában, majd - büszkén írja - „a szimfonikus zenekar első nagybőgőse voltam“ 1975-ig. Az aktív muzsikálás és tanítás pozitív kölcsönhatását vallotta. A zenekar, a szakközépiskola, majd a Capella Savaria indulása az országos átlagnál jobb lehetőséget kínált, melyből az oktatás is, az előadó-művészet is profitált. A zenekar függetlenítése átrendezte a város, a megye zenei foglalkoztatásának térképét. Voltak, akik a tanítást, mások a zenekari muzsikálást választották. Akik mindkettőt folytatják, csak fő állást, nem „fő hivatást“ választottak, hiszen mindkét tevékenység csak teljes szívvel végezhető -, a „fél“ csak az óraszámokra vonatkozik.„Iskolánk vezetőségének törekvése az, hogy az egyes tanszakvezetői posztokon megüresedett állásokat teljes óraszámban dolgozó, az oktató-nevelő munkát szerető és becsülő gyakorló pedagógusokkal töltse be...“ - írja 1974-ben. Ez megvalósult, s a mellékállásos foglalkoztatás gyakorlatát - mely az ország nagyobb városaiban is általános - igazolta az idő. Iskolánk tanári létszámának harmada ma is így áll munkakapcsolatban, ugyanakkor tanárainkra számítanak a ata/szimf.htm" target="_blank">Szimfonikus Zenekar, a Capella Savaria, a Szombathelyi Régizene Együttes mellett a Zeneművészeti Szakközépiskolában, és a Fiú Énekiskolában is. Tibold Iván munkáját - a tanszakvezetőkön kívül helyettesei segítették. Kezdetben Petró János, majd a tanulmányi ügyeket Simon Géza, Tardy Anikó, Szily Mihály, Lezsákné Szekszárdi Zsuzsanna és Mohlné Ódor Gabriella koordinálta, a művészeti igazgatóhelyettes tisztét Edőcs János, Szeép Zoltán és Csorba Rózsa töltötte be. Továbbképzések Az igazgató Tibold Iván a legjobbat akarta, s ahhoz hogy ezt tanár-társaitól is elvárhassa, igyekezett minden segítséget megadni. Pedagógiai érzéke, állandó tudásvágya, kollégáinak és saját magának felismert hiányosságai ösztönözhették arra, hogy találjon egy olyan továbbképzési formát, melyet ma posztgraduális képzésnek nevezünk. A tanulást úgy tette vonzóvá, hogy nagyszerű művész-pedagógusokat nyert meg előadóként. A magyar vonóskultúra problémája országosan ismert volt a 70-es évek fordulóján. A képből a szombathelyi tanszak sem emelkedett ki, így kézenfekvőnek látszik, hogy éppen a hegedűsökön próbált elsőként segíteni. A Nemzetközi Bartók Szemináriumon - akkor még Budapesten - beszél Gertler Endrével, aki saját volt növendékét ajánlja e feladatra. A következőket írja Tibold Ivánnak:
Bruxelles 18. Kedves Igazgató Úr, Érdeklődéssel és köszönettel vettem szept. 25-i kedves sorait és újságküldeményét. Őszinte örömömre szolgál, a jól induló Gyarmati Vera-kurzus. Meggyőződésem, hogy hasznos munkát fog tudni végezni Szombathelyen. Kérem, értesítsen továbbra is a dolgok állásáról, és ha bármikor szüksége lenne tanácsomra, forduljon hozzám. Továbbra is minden jót kívánok, sok szívélyes üdvözlettel Gertler Endre
View the embedded image gallery online at:
https://bartokzi.hu/iskolankrol/iskolatortenet?showall=&start=7#sigFreeId9725441d3c A két éves hangszeres stúdium zenekar-kíséretes kis „diplomakoncerttel“ zárul. A kezdeményezésről 1972-ben hírt ad a Muzsika c. folyóirat. A szombathelyi továbbképzésekről 1976-ban az alábbiakat írja az iskolát bemutató átfogó beszámolójában: „Országos viszonylatban évek óta megoldatlan problémát jelentett a zenepedagógusok korszerű szakmai továbbképzésének kérdése. Többféle módszerrel, sűrített tematikával, főként a szorgalmi időn kívül lebonyolított elméleti továbbképzések kampányszerűségével szemben a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában sikerült egy olyan továbbképzési szisztéma megvalósítása, amely elsősorban a gyakorlati munkát állította középpontba. A továbbképzések vezetésére neves szakembereket sikerült megnyerni. 1970-72-ig Gyarmati Vera hegedűművésznő a vonósokkal foglalkozott havonta lebonyolított konzultációk keretében. 1971-73-ig Antal István egyetemi tanár, zongoraművész a zongora tanszakon végezte ugyanezt a munkát, majd 1972-74-ig terjedő időszakban a Magyar Fúvósötös a fa- és rézfúvó szakokon vezették a megye zeneiskolai tanárainak továbbképzését. 1973-75-ig tartott a szolfézs-zeneelmélet tanárok továbbképzése, melyet Szabó Miklós főiskolai tanár tartott. Megállapítást nyert, hogy az így lebonyolított szakmai továbbképzések egyértelműen pozitív eredményt hoztak, s kivívták az országos tekintélyű szakemberek elismerését.“ A 80-as évek óta egy-egy tanszak 2-3 alkalommal tud továbbképzést rendezni. Így a hegedűsöket Halász Ferenc (1982-86) egyetemi tanár, Dénes László és Sós Natasa tanította; a zongoristák Wagner Rita főiskolai tanár, zongoraművész metodikai és zenei útmutatásait figyelhették. A gordonka tanszak vendégprofesszora Pejtsik Á.György. A tanszak munkáját még Záborszky Kálmán és Gárdián Gábor, a rézfúvókat Tarjáni Ferenc, 1-1 alkalommal Steiner Ferenc,Vincze István és Kammerer András, a furulyásokat Czidra László segítette. A szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola tanárai mindig szívesen álltak a kollégák és növendékeik rendelkezésére. A régi korok zenéjének interpretációját is tanító Soproni Régi Zenei Hét kurzusain 1983 óta évenként, a Szombathelyen rendezett Régizenei Táborokban, Somfai László: Korszerű Haydn-kottaolvasás c. előadásán több zeneiskolai kolléga vett részt aktív vagy passzív hallgatóként. A szombathelyi és velemi továbbképzéseken túl kollégáink rendszeresen látogatták az ország más részein rendezett továbbképzéseket. Az utóbbi években egyre több nyári zenei tábort szerveznek, ahol tanár és növendék együtt ismerkedhet a zenepedagógia új vívmányaival. Ezeket mind többen látogatják iskolánkból. Mióta Szombathelyen rendezik a Nemzetközi Bartók Fesztivált és Szemináriumot, azóta a zeneiskolai kollégák a legmagasabb szintű továbbképzésben részesülhetnek saját városukban. A Bartók szeminárium professzorai: (ülő sor:) Gertler Endre, Nilla Pierrou, Kadosa Pál, Somogyi László, Sebők György, Tátrai Vilmos, Solymos Péter. A szeminárium Szombathelyre költöztetésében, szervezésében sok segítséget adott a zeneiskola igazgatója.
View the embedded image gallery online at:
https://bartokzi.hu/iskolankrol/iskolatortenet?showall=&start=7#sigFreeId1c603f4a58 Nagy élményt jelent zongoristáinknak az Usti nad Labem-ben megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Zongoraverseny, melyet több alkalommal is meghallgatnak. Növendékeink szép eredményeket értek el. Hasonló kitekintés az Usti nad Orlitz-i hegedűverseny, vagy a Leobenben rendezett „Jugend Musiziert“ ausztriai országos zenei verseny. Koncertek, szereplések A növendékhangversenyek elválaszthatatlan részei a zeneoktatásnak. Az oktatás folyamatába illeszkedő koncertek közül kiemelkednek azok, melyeket egy-egy szép produkció emlékezetessé tesz, s a különös odafigyeléssel, valamilyen jeles alkalomból szerkesztett műsorok. (Bartók halálának 25. évfordulóján 1970. dec.14; a Bartók terem átadásakor 1975. áprilisában; Bartók emlékhangverseny 1981. március 25-én; Csikor Elemér születésének 100. évfordulóján 1982. novemberében, amikor az iskolaalapító emléktábláját leplezték le dr. Ujfalussy József professzor, a Zeneakadémia rektorának megtisztelő jelenlétében).
View the embedded image gallery online at:
https://bartokzi.hu/iskolankrol/iskolatortenet?showall=&start=7#sigFreeId98e592dbdb Érdekesek, tanulságosak azok a koncertek, amikor más iskolák, szakiskolák növendékei, esetleg külföldi fiatalok szerepelnek. Szombathelyen tapsolhattunk többek között a veszprémi, pécsi, Budapest XI. kerületi, a váci Bartók Béla Zeneiskola növendékeinek s a győri Zeneművészeti Szakközépiskolásoknak 1987/88)) és a Jeunesses Musicales verseny győzteseinek . (1991/92). Több éven keresztül adtunk otthont a Vas megyei Zeneiskolák közös hangversenyének (1984-) Itt muzsikáltak a hartbergi (Ausztria) (1978/79, 1994), komárnoi (Csehszlovákia) (1981), koldingi (Dánia) (1992/93) zeneiskolák, a vorarlbergi Konzervatórium növendékei. Vendégül láttuk Ausztria zenei versenygyőztes fiataljait,a weitzi (Ausztria) és wangeni (Németország) zeneiskola zenekarát, a Mürztaler Jugendsimfonie Orchestra-t, a gleisdorfi Ifjúsági Fúvószenekart (1985), s még sorolhatnánk...
View the embedded image gallery online at:
https://bartokzi.hu/iskolankrol/iskolatortenet?showall=&start=7#sigFreeIdd366ee5f85 A kortárs zene megismertetése, műsorra tűzése a jelennel való kapcsolattartás legaktívabb módja. Ezt teszi a szombathelyi zeneiskola, mikor sorra mutat be új magyar műveket a kamarazene fesztiválokon
E művek a megszólalást legtöbbször Csikor Éva tanárnőnek köszönhetik. Ő az, aki növendékeivel 1971. május 19-én szerzői estet rendez Hajdu Mihály kompozícióiból. Ebbe a sorba kívánkozik az a szerzői est is, melyen szombathelyi és Budapest XI. ker.-i zeneiskolások ma élő magyar szerzők műveiből játszottak, s az is, melyet Petrovics Emil kompozícióiból rendeztek Szombathelyen a zeneiskola tanárainak közreműködésével.
View the embedded image gallery online at:
https://bartokzi.hu/iskolankrol/iskolatortenet?showall=&start=7#sigFreeId152fa3f937 Növendékeink városon, országhatáron túli szereplései
Iskolánk jó hírét növendékeink s tanáraink hazai és külföldi vendégszereplései egyaránt öregbítették. 1970-ben Pirnában járt népes diák- és tanárküldöttség, 1978-ban a Zeneművészeti Szakközépiskolával közösen muzsikáltak növendékeink Grazban és Hartbergben. A 80-as évektől Ifjúsági Fúvószenekarunk szerepelt több alkalommal Ausztriában. 1988. tavaszán négy növendékünk a szlovéniai Muraszombatban, 1991-ben Csíkszeredán a Kajoni János Régizene Fesztiválon furulyaegyüttesünk játszott. 1993-ban Krieglach zeneiskolájában szerepeltek iskolánk növendékei és együttesei. A legnagyobb külföldi elismerést a csehszlovákiai Usti nad Labemben érte el iskolánk, ahol a Nemzetközi Ifjúsági Zongoraversenyen 1971 óta rendszeresen részt vesznek meghívott növendékeink. 1973-ban Pozsgai Tibor II., 1976-ban Papp Rita III., 1978-ban megosztott II., 1987-ben Koczor Péter kiemelt különdíjat nyert. Országos versenyek, fesztiválok A 60-as évek kamarazene fesztiváljain rendszeresen, több produkcióval és minden alkalommal legalább 2 kiváló minősítéssel képviselik a várost Csikor Éva, Németh Stefánia, dr. Kiss-Domonkos Géza, Vojtkó Ida, Horváth Guidó, Horváth Rezső, Knébel Márta, Petróné Králik Judit és Rozsnyai Tibor tanítványai. A székesfehérvári Alba Regia Kamarazenei Találkozón majd minden alkalommal szerepelt szombathelyi együttes a gálakoncerten, (itt sorrendet nem állapítanak meg) s ez az esetek többségében TV-nyilvánosságot is jelentett. Az 1970-es 80-as évek során rendezett országos versenyekről 6 első, 1 második, 3 harmadik és 5 különdíjat hoztak haza növendékeink. Az iskola vonószenekara 1974-ben Sándor János vezetésével nyerte el a „Kiváló Együttes“ címet, az Ifjúsági Fúvószenekar 1990-ben lett az ország legjobbja ebben a kategóriában. Karnagy: Neszmélyi András. A regionális versenyek közül a győri Ifjú Muzsikusok Fesztiválja a legrégebbi hagyományokra visszatekintő, ezeken 1971 óta szerepelnek növendékeink, s az aranyérmesek között nem egyszer találunk Nívódíjas produkciót. Háziversenyek Zeneiskolai keretek között az 1970-es években egy-egy zongora, hegedű és szolfézs versenyt rendeztek. Az Úttörők Kulturális Seregszemléjén - szerte a városban, különböző minőségű hangszereken, más-más szempontokat fontosnak tartó zsűrik előtt - növendékeink nagy számban szerepeltek. Ezen a helyzeten változtatott Tibold Iván, mikor a Zeneiskola, a Magyar László Úttörőházzal, a Városi Úttörőelnökséggel közösen hirdette meg zenei versenyeit 1982 őszén - a Kodály centenárium évében -, melyet azóta is rendszeresen megrendezünk. Vas megye zeneiskoláinak hirdetett zenei műveltségi versenyt a Bartók Béla Zeneiskola 1985-ben, amikor Bach, Händel és Scarlatti születésének 300. évfordulóját ünnepeltük. A győztes csapatok (I. II. III.) Lipcsébe, Eisenachba, Weimarba látogattak Bach és Händel emlékhelyeinek felkeresésére. Koncertek A zeneoktatás szerves részét képezik azok a hangversenyek, melyeken tanár és növendék egyaránt gazdagodhat. Jól tudta ezt az iskola igazgatója, aki nagy körültekintéssel tálalta a jobbnál jobb koncerteket. Kezdetben - mikor még nem volt függetlenített zenekar - ennek talán még nagyobb jelentősége volt, hiszen, a város koncertéletének megszervezéséből jóval nagyobb rész hárult az iskolára. Néhány név az itt fellépő művészek közül: Ruha István (hegedű), Antal István (zongora), László Margit (ének), Varasdy Emmi (zongora), Tarjáni Ferenc (kürt), Alexander Kramarov (hegedű), Kedves Tamás (gordonka), a Szabó Miklós vezette Győri Leánykar, s a sort folytathatnánk. Aktívan közreműködött a Filharmónia és a Zenekar rendezvényeinek szervezésében is.
View the embedded image gallery online at:
https://bartokzi.hu/iskolankrol/iskolatortenet?showall=&start=7#sigFreeIddb6d205571 A nagyok mellett szorgalmazta kollégáinak előadói tevékenységét. A zeneiskola tanáraiból alakult Szombathelyi Fúvósötös 1972-ben Kaposváron és az ausztriai Leobenben szerepel, majd három város - Balassagyarmat, Miskolc és Szombathely - művésztanárainak rendeznek közös koncertet mindhárom helyszínen. E törekvésről a Muzsika is beszámol. Felkarolja a városban születő új együtteseket: koncertet ad a zeneiskola SZM bérletsorozatában a Capella Savaria és a Szombathelyi Régizene Együttes is. E bérletek - az utóbbi években „Családi hangversenyek“ néven, alkalmazkodva a városban a koncertek megnövekedett számához - évi 4 alkalommal a pódiumon fogadják egykori növendékeinket, színpadra léphetnek zenei versenyeink győztesei, és békés hangulatával népszerűek a karácsonyi koncertek.
View the embedded image gallery online at:
https://bartokzi.hu/iskolankrol/iskolatortenet?showall=&start=7#sigFreeId69655c5ded A közelmúlt (1994-1999) A zeneiskola történetében igazgatóként 30 évet eltöltő Tibold Iván halála után munkatársa, helyettese kapja kezébe az iskola vezetését. Csorba Rózsa, aki 10 éves kora óta „zeneiskolába jár“, ismeri és tiszteli a hagyományokat, változtatni annyit kíván, amennyit az idő szava változtatni kényszerít. Egyik legnagyobb kihívás a megváltozott körülmények között az iskola színvonalas működésének megőrzése, a lehetőségekhez képest annak javítása. Ezt szolgálta - mint gazdaságosságot segítő beruházás - a fűtés fogyasztásmérő felszerelése, az elektromos hálózat korszerűsítése. Folytatódik a 30 éves épület szintenkénti felújítása, az elhasználódott berendezések cseréje. A megnövekedett tanár- és növendéklétszám miatt szükségessé vált egy kis-koncertterem“ kialakítása. A klub most a szerepléssel összekötött szülői értekezletek és tanszaki vizsgák helyszínévé vált. Elkészült a Nagyterem akusztikai szakvéleményezése és belsőépítészeti tervezése, mely megvalósításra vár. A könyv- és kottatár folyamatos bővítése (az évtizedekkel ezelőtt indított s sokszorosára drágult kotta-összkiadások folyamatos beszerzése), a hangszerállomány gyarapítása mind külön anyagi erőforrások megszerzését teszik szükségessé. A pályázatok, szponzorok felkutatása mellett nagy segítséget jelent a Bartók Béla Zeneiskola Alapítványa, mely 1994 óta működik Csinger Péter és Kulhay András nagylelkű felajánlása révén.
View the embedded image gallery online at:
https://bartokzi.hu/iskolankrol/iskolatortenet?showall=&start=7#sigFreeId7bb0b035f2 Az iskola működésében új színt jelent a Szombathelyi Fiú Énekiskolával való összekapcsolódás. A Váci Mihály Általános Iskolában 10 éve működő kórusiskola“ hangszeres tanárai 1996 óta a zeneiskola állományába tartoznak. Új előképzős osztályok indultak a környező kistelepüléseken (Vasszécseny, Felsőcsatár). A népzenei tagozat kezd megerősödni, a kísérletként indított historikus táncot egy tanévben tanították. Az iskola mindig is szívesen fogadta tanárként volt növendékeit. Ez években Bonczó István, Borhi Ágnes, Horváth Annamária, Kovács Ildikó, Sági Zsolt, Simon Viktória jöttek „haza“, újként Deákné Csonka Mártát, Deák Györgyöt és Both Ágnest köszönthettük. Az új könyvtáros státuszt Szabóné Mogyorósi Erzsébet tölti be. Tanári továbbképzések A zeneiskola e téren évtizedek óta végzett munkájának körülményei változtak. A Nemzeti Alaptanterv és a vele kapcsolatos rendelkezések a tanárok rendszeres továbbképzését írják elő, s ehhez anyagi erőforrásokat is biztosítanak. Örvendetesen megszaporodnak a Vas Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett továbbképzések különböző hangszerekből. Pedagógiai Intézet szervezésében
A Zeneművészeti Szakközépiskolával közösen
A zeneiskola szervezésében
Furulyatanári továbbképzést tartottunk. Oktatás-informatikus képzés a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán A zeneiskola kezdeményezésére indított, speciális anyaggal kiegészített 2 éves képzés zenetanároknak. A megyéből mintegy 25-en jelentkeztek. A felsőfokú OKJ képesítést adó tanfolyam a számítástechnika alapjaitól az általánosan használt irodai szoftvereken keresztül a multimédia használat és készítés alapjait és az Internet használatát oktatja. Nyári továbbképzések az országban
Csak felsorolásképpen említjük, hogy tanulni vágyó kollégáink - több esetben növendékeikkel együtt - az alábbi helyszíneken vettek részt nyári továbbképzéseken: Közülük kettőt említünk külön, melynek szorosabb kapcsolata van iskolánkkal: A velemi vonóstábort a Bartók Béla Zeneiskola szervezte a közelgő Koncz János hegedűversenyre való felkészítés jegyében.
A Régi Zene Nyári Akadémia Szombathelyen: Továbbképzés értékűek azok a külföldi utazások, versenyeken való részvételek, melyeken - a korábbi évekhez hasonlóan - részt vettünk Leobenben és Usti nad Labemben. A hangszerjavító műhely mesterei első alkalommal jártak a Frankfurti Nemzetközi Zenei Vásáron. Növendékek koncertjei, szereplései
Az elmúlt 5 év alatt a következő helyszíneken fordultak meg muzsikus növendékeink: Hohenems, Vaduz, Graz, Obenpullendorf, Krieglach, Kaufbauren, Wangen , Barcelona, Kína. Vendégeink a
növendékei voltak. Iskolai rendezvényeink közül a Családi hangversenyek 4 előadásból álló sorozata kapott állandó tematikát: Tanári-, Karácsonyi-, Farsangi- és Régi növendékeink hangversenyére várjuk a szülőket. Ezek között a Farsangi hangverseny jelent újdonságot a korábbi évekhez képest, tombolájával, vidám műsorával. Az igazgatónő koncertsorozatot szervezett „Híres szombathelyiek a Zeneiskoláért“ címmel, melyre a városból elszármazott muzsikusokat hívott beszélgetésre, muzsikálásra. Vendégei voltak többek között: Vukán György, Tusa Erzsébet, Kiss-Domonkos Judit, Horváth László, Bognár Ferenc, Kokas Klára, Varasdy Emmi, Fülöp Attila, Mukk József, Miller Lajos. A Bartók Béla Zeneiskola növendékei jó színvonallal képviselik városunkat különböző nemzetközi, országos, regionális versenyeken. Nem lebecsülve a háziversenyek fontosságát sem, táblázatban közöljük az elmúlt 5 év eredményeit. Közülük a nemzetközi megmérettetéseket emeljük ki:
Németh Fanni (gordonka) - II., III. helyezés után 1999-ben I. díj Goriziában Ifjúsági Fúvószenekar - Purmerade (Hollandia) Marosfalvi Tünde (zongora) - Usti nad Labem döntős 1994-ben Zentai Nóra (zongora) - Kassa 9. helyezés (1995) Syrinx - Barcelona VI. Nemzetközi Ifjúsági Zenei Fesztivál (1998) * * * A szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola egy eredményekben, programokban gazdag öt év után készül a 90 éves jubileumra. Ez alkalomból emlékszik vissza az elődökre, számot vet a jelen problémáival, fejet hajt és emléktáblát avat öt éve elhunyt igazgatójának, Tibold Ivánnak. |
- << Előző
- Következő