Iskolatörténet

4. oldal / 8

Kultúra

 

 

Szombathely élénk szellemi életét, kulturális fejlődését tükrözi az a tényező, hogy e korban a település Dunántúl egyik jelentős iskolavárosává (18 iskola: püspöki papnevelő intézet, premontrei gimnázium, polgári és felsőkereskedelmi iskola, polgári leányiskola, zeneiskola, bábaképezde stb.) lett, s a kultúra ügyében 50 egyesület (köztük zeneiek is: Szombathelyi Dalárda Egylet, Szombathelyi Dalos Egylet, Zenekedvelők Egyesülete), társaság tevékenykedett. A századfordulót követően felmerült az igény újabb egyetemek alapítására. Szombathely lakossága nagy örömmel fogadta, hogy az alapítandó egyetemek székhelyeként a város neve is felmerült. A korabeli sajtó (Debreczeni Független Újság) tudósítása szerint, Gróf Apponyi Albert magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 1908 októberében a következőképp nyilatkozott: „A közel jövőben legalább négy egyetemet fogunk felállítani és pedig Pozsonyban, Kassán, Debreczenben és Szegeden. Azonkívül a dunántúli részeknek is jut és pedig Pécsnek vagy Szombathelynek egyetem, esetleg műegyetem.“ E korban azonban csak a pozsonyi és a debreceni egyetem alapítására került sor. A kultúra ügyét a városban 1908-ban még 3 könyvtár, 1 múzeum s az 1880-ban átadott kőszínház szolgálta. E művelődési intézményekkel a dualizmus korában valamennyi vizsgált város rendelkezett. Egy érdekesség: a szombathelyi könyvtárak együttes állománya (73 764 kötet) meghaladta a pécsi (66 245 kötet), a soproni (68 020 kötet), a székesfehérvári (15 931 kötet) és a nagykanizsai (744 kötet) könyvtárak összállományát.

 

 

 

Savária múzeum 

varos6 1867-ben a sajtószabadság visszaállítása, a politikai konszolidáció, a népoktatási törvénynek köszönhetően az olvasni tudók számának növekedése, a gazdasági fejlődés, a hirdetések számának megnövekedéséből származó nagyobb bevételek, a polgárok igénye stb. Szombathelyen is a helyi sajtó megjelenését, majd gyors fejlődését eredményezte. A helyi sajtó széles skálája bontakozott ki: a szabadelvű Vasmegyei Lapok (1867-1895), amely 1896 január 1-ével beolvadt az 1889-ben indult, s szintén szabadelvű Vasvármegyébe (1889-1945), az egyházmegyei kiadású politikai napilap, a Szombathelyi Újság (1895-1919), a Függetlenségi Párt lapja, a Dunántúl (1882-1898), majd a Vasmegyei Független Hírlap (1905-1919), a Szombathelyi Friss Újság (1901-1905), amely 1905-ben beolvadt a liberális Vasmegyei Naplóba (1904-1919). A német ajkúak közgazdasági és társadalmi hetilapja az Eisenburger Nachrichten (1873-1877), szabadelvű hetilapja az Eisenburg (1897-1901), függetlenségi párti pedig a Der Volksfreund (1883-1916) volt. Több szakfolyóiratot is kiadtak Szombathelyen pl. a gazdasági témájú Egyesületi Értesítőt (1879-1944), az Állattenyésztési Szemlét (1909-1912), a Fotográfiát (1904-1914). A humoros és élclapokat a hetente - kéthetente megjelenő Zuhany (1878-1880), a Torma (1882-1892), a Herkó Páter (1882-1883) és a Kaczagó Világ (1908-1909) képviselte. Szombathely a dualizmus kori történetéből több mint 80, hosszabb - rövidebb ideig megjelenő periodika ismert. 1908-ban Pozsonyban 17, Győrben 15, Szombathelyen és Sopronban 8, Nagykanizsán és Székesfehérváron 6, Pécsett 5 féle periodikát adtak ki.