Gazdaság
| Szombathely a vasút révén a „Gründerzeit“ idején, a nagy alapítások korában kapcsolódott be az Osztrák - Magyar Monarchia gazdasági vérkeringésébe, e tényező a politikai konszolidációval a háttérben igen kedvező hatással volt a város iparának, kereskedelmének fellendülésére és a már vázolt urbanizációs fejlődésre. Az osztrák - magyar határhoz közel fekvő Szombathely gazdasági fejlődéséhez hozzájárult az Ausztriával kötött vámszövetség is. Ebből adódóan a városból a mezőgazdasági és ipari termékeket könnyebben, egyszerűbben, olcsóbban lehetett elszállítani a belső vámhatár eltörlése után a közeli osztrák tartományokba. A város iparának bemutatáskor a szombathelyi gyárak széles skáláját sorakoztathatjuk fel: bőr-, bútor-, cement-, cukor-, gép-, gyufa-, téglagyár stb. Közülük a legjelentősebbek: Magyar Motor- és Gépgyár (benzin- és gázmotorokat, mezőgazdasági gépeket, malomberendezéseket gyártott), Pohl E. és Fiai Gépgyára (malomberendezéseket, turbinákat, benzin- és Diesel-motorokat állított elő), valamint a Szombathelyi Magyar Pamutipar. Jelentős ipari üzem volt még az 1871-ben alapított Magyar Királyi Államvasutak Szombathelyi Műhelye, ahol 1910-ben 500 fő 2460 mozdony, 500 személykocsi, 4000 tehervagon javításáról, különböző vasúti eszközök gyártásáról gondoskodott és a szombathelyi üzletvezetőség fenntartási munkálataiban segédkezett. A Szombathelyen előállított ipari termékek közül sokat szállítottak a határainkon túlra a monarchián belül és azon túl is, főleg Németországba, Oroszországba, Romániába, Bulgáriába és Szerbiába. A kisipar területén is történtek változások, mert a polgárság igényessége és tehetőssége következtében a városban addig ismeretlen foglalkozásúak is megjelentek, például divatárus, esernyőkészítő, fogtechnikus, hangszerkészítő, házisürgöny-, villámhárító- és telefonberendező, látszerész, ruhatisztító stb. A pénz- és hitelügyletek intézésére Szombathelyen 1908-ban jelentős összvagyonnal 5 takarékpénztár és az Osztrák - Magyar Bank helyi fiókja szolgált. A vizsgált városok közül Vas megye székhelyén állt a legtöbb pénzintézet a polgárok rendelkezésére. |
7. táblázat
A pénzintézetek adatai 1908-ban
|
Város |
Bankok |
Takarékpénztárak |
Összesen |
Összes vagyon |
|
Pozsony |
3 |
2 |
5 |
73 263 680 |
|
Pécs |
- |
2 |
2 |
28 573 121 |
|
Sopron |
- |
1 |
1 |
13 013 156 |
|
Székesfehérvár |
2 |
2 |
4 |
34 191650 |
|
Győr |
- |
3 |
3 |
33 127 350 |
|
Szombathely |
1 |
5 |
6 |
28 278 893 |
|
Nagykanizsa |
1 |
4 |
5 |
25 218 355 |
A szombathelyi pénzintézetek alaptőkéje az 1910-es években több mint duplájára nőtt, s körülbelül 1 millió koronával meghaladta a pécsi és a győri összes alaptőkét.
Társadalom
| A dualizmus kori Szombathely lakosságának nemzetiségi összetételét tekintve döntően magyar többségű város volt. A nemzetiségek számaránya a 10%-ot nem érte el (1. ábra). A nemzetiségek közül a német ajkúak száma volt aránylag magas 7%, a többié (horvát, szlovák, vend, oláh, cseh, morva) csekély, együtt is a város lakosságának csak 2%-át alkották. |
|
A dualizmus korában gyorsan fejlődő Szombathelyen az agrárnépesség aránya fokozatosan csökkent. Ha megvizsgáljuk a lakosság foglalkozási össszetételét (2. ábra) láthatjuk, hogy a városban 1900-ban az agrárjelleg már alig érvényesült (4,8%), magas volt viszont az iparban foglalkoztatottak aránya (35%), a kereskedelem terén dolgozókkal (8,9%) együtt majdnem a lakosság felét tették ki. |
Szombathely lakosságának nemzetiségi összetétele 1900-ban
1. ábra
|
2.ábra
Szombathely lakosságának foglalkozási összetétele 1900-ban A település pénzügyi, közlekedési és közigazgatási központi szerepéből adódóan magas volt a közszolgálati tisztviselők, hivatalnokok száma. A véderő más városokhoz is viszonyított magas aránya abból adódott, hogy a település a 11. sz. cs. és kir. huszárezrednek és a 83. sz. cs. és kir. gyalogezrednek állomáshelye volt. A polgári életformához tartozó házicselédek száma szintén viszonylag magas volt, ez a polgárság egy részének anyagi jólétét mutatja. Mindezen adatok arra engednek következtetni, hogy Szombathelyen a dualizmus korában széles és erős urbánus mag alakult ki. Ha Szombathely foglalkozási összetételét a vizsgált városokéhoz hasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy Vas megye székhelyén volt a legalacsonyabb az agrárréteg aránya, sőt az egész Dunántúlon. Az iparban foglalkoztatottak aránya csak Pozsonyban és Győrben volt magasabb. Szombathely az 1890-es évek közepén már az ország 9 vasútigazgatóságának egyike volt, emellett fontos vasúti csomópont, e tények magyarázhatják, hogy e városban volt a legmagasabb a közlekedés terén foglalkoztatottak aránya. Vas vármegye székhelye e korban társadalmi összetétel szempontjából a törvényhatósági városokhoz viszonyítva nem mutatott kedvezőtlenebb képet. |
Szombathely lakosságának foglalkozási összetétele 1900-ban
8. táblázat
A lakosság foglalkozási összetétele 1900-ban
|
Város |
Pozsony |
Pécs |
Sopron |
Székes- |
Győr |
Szombat- hely |
Nagy- kanizsa |
|
őstermelés (%) |
5,2 |
7,6 |
15,3 |
25,3 |
6,3 |
4,8 |
23,3 |
|
bányászat |
--- |
8,7 |
5,3 |
--- |
--- |
--- |
--- |
|
ipar |
37,5 |
30,8 |
23,6 |
28,9 |
37,2 |
35,0 |
24,7 |
|
kereskedelem |
10,2 |
7,8 |
8,6 |
7,0 |
9,7 |
8,9 |
9,3 |
|
közlekedés |
7,7 |
5,6 |
6,3 |
8,0 |
8,9 |
12,1 |
11,9 |
|
közszolgálat |
8,9 |
8,6 |
10,7 |
7,1 |
8,7 |
8,9 |
5,9 |
|
véderő |
7,8 |
4,7 |
9,5 |
6,4 |
4,7 |
6,3 |
3,6 |
|
napszámos |
4,3 |
11,3 |
4,4 |
3,9 |
7,5 |
8,9 |
7,3 |
|
házi cseléd |
6,9 |
4,6 |
6,1 |
4,7 |
7,4 |
6,3 |
4,7 |
|
egyéb |
11,5 |
10,3 |
10,2 |
8,7 |
9,6 |
8,8 |
9,3 |