Nagy veszteség érte iskolánkat

Békefi Antal Attila 2015. január 10-én elhunyt.

Személyében egy kiváló zenetanárt, barátot, kollégát, művészeti vezetőt, informatikust, zenei rendezőt, a régizene lelkes mentorát veszítettük el. Rendkívüli tehetséggel megáldott személyiség volt, aki több mint 43 évig tanított fuvolát, furulyát, zenetörténetet és kamarazenét.

Közeli, jó barátsága Tibold Ivánnal, iskolánk egykori igazgatójával lehetővé tette, hogy nagy álmai támogatást kapjanak, és később megvalósuljanak. Fontos volt számára a kiadványok, meghívók, plakátok igényes megjelenése, a zeneiskola kottatárának bővítése, a hanglemezek, zenei felvételek gyűjtése és a zenei közéletben elhangzó hangversenyek dokumentálása. Különböző ismeretterjesztő előadásokat tartott szerte a megyében. Édesapja hagyatékát nagy gonddal őrizte, kiadás alá rendezte az anyag első részét, melynek címe: Munkaritmus, munkarigmus, munkadal.

Nagyon szeretett zeneirodalmat tanítani, és játékos vetélkedőket szervezni. 1985-ben, az általa felkészített csapat nyerte meg a Bach-Händel-Scarlatti emlékére rendezett vetélkedőt, 1993-ban pedig a Magyar Rádió és Televízió Országos Versenyét, a NövendékhangVersenyt.

Tanítványai közül sokan választották a zenei pályát, vagy maradtak zene-közelben.  Szerepeltek országos és regionális versenyeken nagyon szép eredményekkel, öregbítve a Bartók Béla Zeneiskola jó hírét, és bizonyítva Békefi Antal Attila kiváló tanári tevékenységét.

Kamaracsoportjaival együtt ő maga is belemerült a régi zene világába. Szép sikereket ért el a Syrinx Együttessel, a Király Consorttal, a Fiú Énekiskola furulyásaival, a közelmúltban pedig a Perint és a Tibia Együttesekkel.

Minket, kollégákat is lelkesített, így a 1984-ben megalakult a Szombathelyi Régizene Együttes, melynek ő volt a művészeti vezetője. Az együttes eljutott Belgrádba, Joskar-Olába, és Erdélybe is. Sok élmény, és egy CD őrzi ennek a korszaknak az emlékeit.

A furulyatanszak megalapításával beköltözött a régizene a Bartók Béla Zeneiskolába. Az általa alapított Tinódi Alapítvány támogatásával rendszeres továbbképzéseket szervezett furulya, fuvola, hegedű, zongoratanárok számára.

Kapcsolatait és lehetőségeit összeadva létrehozta a Régizene Nyári Akadémiáját, később a Régizene Műhelyt. Tudta, milyen nagy szükség van a zeneiskolai tanításban is a régizenére, a mozgalom által új megvilágításba helyezett kottaértelmezésre és előadásra. Ő maga is részt vett korábban Anneke Boecke furulyakurzusán, Sopronban, rácsodálkozott Toyohiko együttesére Mihályiban, és ott volt a Capella Savaria születésénél, és azóta is szinte minden szombathelyi koncertjén.

Folyamatosan fejlesztette technikai, informatikai tudását. Stúdiósként és rendszergazdaként mindent megtett, hogy a technikai fejlődés legújabb eszközeit beszerezze a zeneiskola számára, és ezzel biztosította iskolánkban az innovációt. A Koncz János Országos Hegedűverseny háromévenkénti döntőinek technikai lebonyolításával példát adott a többi országos versenynek.

Nem csak a maga számára tartotta fontosnak az informatikai fejlődést, hanem az egész tantestület, sőt a Vas Megyei zeneiskolák tanárai számára is. Számítástechnikai tanfolyamokat szervezett. Ő szerkesztette a zeneiskola első honlapját és megvalósította az országos versenyre való online jelentkezést. A honlapon megtalálható iskolatörténetet is ő szerkesztette.

A „Kis bakonyi mese” véget ért. Egy fiú született nekünk 1949 karácsonyán, és sokáig itt volt velünk. December 14-én búcsúzott el növendékeitől, könnyes szemmel hallgattuk akkor tőle ezt a mesét, amelynek akkor még nem tudtuk a végét. A tantestülettől történő búcsúzásaképpen még egy díjat alapított, amelyet iskolánk legjobb növendékei kapnak majd év végén. Köszönjük azt a sok tudást, lelkesedést, tapasztalatot, példát, amit kaptunk tőle. Hálásak vagyunk, hogy munkatársai lehettünk, és igyekszünk továbbvinni azt a szellemi örökséget, amit kaptunk tőle.

Kedves Tóni, nyugodj békében!

Szombathely, 2015. január 12.